A múltkor kérdezted miért vagyok ennyire nyitott irányodba. Véleményem szerint, ha Én megmutatom Neked a gyengeségeimet, küzdéseimet, küzdelmeimet akkor talán Te is nagyobb bizalommal fordulsz hozzám. Leveszem páncéljaimat, lebontom kérgeimet, hogy erőt meríts az én történeteimből. Régebben sok önéletrajzot olvastam, de nem éreztem magaménak a sztorikat, kerestem, kutattam olyan könyveket, amelyek építenek, segítenek, ha elakadok az élet tengerén.

Tehát ott tartottunk, hogy futkároztam, önsajnálatban napi 50 percet, mígnem annyira kifutottam magamból a félelmeimet, hogy leültem magammal beszélgetni. Megtanultam elfogadni a tényt, hogy magam alatt vagyok, és elfogadni azt is, hogy egyedül én tudok magamon segíteni.

Akkor hol van az a sok képzés, meg hol van a tudás, amit annyi könyvben olvastam?

Kell egy napirend. Hogy legyen rendszer a mindennapokban. Jó, oké, de mi legyen benne?  Olyan dolgok, melyekre eddig nem volt időm. Szuper, akkor legyen benne torna, rendpakolás, papírok rendezése, a megrendelt online tanfolyamok, olvasás, írás. Persze legyen benne a házimunka stb.

Volt már napirendem, de a hangulatom még mindig nem volt a helyén. Oké. Szégyen vagy sem, de elkezdtem lélekemelő filmeket nézni esténként lefekvés előtt.  Napi egyszer olvastam a híreket, többet nem mentem fel semmilyen hírportálra.

Megkerestem ebben a helyzetben a jót. Miért is tudok hálás lenni?  Például, hogy magamra, a családra, az állatokra több figyelmet fordíthattam. Hogy veteményes kertet csinálhattam, hogy kialudhattam magam, hogy lelassult az életem. Volt időm megállni egy kicsit, és megélni a tavasz ébredését, a virágzó fákat, bokrokat, örülni a fűben fekvő macskáknak.  Nagy segítségemre lett a meditáció, amelyet minden reggel elvégeztem. Hiszen ilyenkor az ember tényleg csak befelé figyel, és nem gondolja agyon magát.

Így teltek a napok, hetek és sok-sok mindenre rá kellett jönnöm. Gyorsabb voltam az időnél, átrohantam a napokat, túlhajszolt és nagyon fáradt életet éltem.  Jó szűrő is volt ez az időszak, így tapasztalhattam meg kire számíthatok, és kire nem. Érdekes volt hidd el!  Már biztosan nem leszek a régi. Rájöttem arra, hogy milyen pici kis pont vagyok ebben a nagy Világmindenségben, és vannak dolgok, amelyekre nincs hatásom. Elfogadtam, azt, amit nem tudok változtatni, de megváltoztattam, amire hatásom van. A gondolkodásom örömtelibb lett, az apró elvégzett dolgokért hálás lettem…és szép lassan kijöttem a gödörből….

”Mert Tied lehet a világ, amire vágysz”